2013. február 17., vasárnap

Vastag almás palacsinta

Szeretem a gyors recepteket. Szeretem az egyszerű és finom ételeket. Szeretem Jamie Olivert? Körülbelül...

Vékony palacsintát készítettem már sokszor, az sem nehéz, de olyan hosszadalmas kisütni. És akkor jött ez a video. Megihletett, hogy ha 4-5 éves gyerkőcöknek is ennyire simán összejön, akkor ejsze' én is megbirkózom az amerikai típusú, vastagabb palacsintával. Így lett ma palacsinta a reggebéd (reggeli+ebéd, villásreggeli). A receptet egy kicsikét megváltoztattam.

Hozzávalók:
  • 1 fél bögre búzaliszt
  • 1 fél bögre kukoricaliszt
  • 1 teáskanál sütőpor
  • 1 bögre tej
  • 1 egész tojás
  • 2 kk. cukor
  • 1 csipet fahéj
  • 1 csipet só
  • 1 hámozott, reszelt alma
  • vaj a sütéshez

Elkészítés:
A kétféle lisztet a sütőporral összekeverjük. Ráöntjük a tejet, habverővel csomómentesre keverjük, majd a tojást, a cukrot, a sót, a fahéjat és a durvábbra reszelt almát is hozzáadjuk, jól elkeverjük. Serpenyőben vajat hevítünk, és merőkanállal adagolva lehetőleg kerek-ovális palacsintákat sütünk. 
Jamie mézes joghurttal tálalta, én szánát kevertem össze ribizli-málna lekvárral, s azzal öntöttem nyakon. Maga a palacsinta cukor nélkül is működik, akár több gyümölcsöt is megbír, hidegen is fogyasztható.
Jó étvágyat!

2013. február 9., szombat

Töltött bundáskenyér

Pont most olvastam egy bejegyzést a megunhatatlan bundáskenyérről (aláhúzza pirossal, ha egybeírom, de szerintem annyira állandósult szókapcsolat, hogy csak azért is!). Drága édesanyám kakaós kávéval együtt szokta készíteni, lehet kicsit bizarr, de nekem az otthon-édes-otthont jelenti.
Azért jó a bundáskenyér, mert megmented vele a szikkadásra ítélt kenyeret. A töltött bundáskenyeret nem koppintottam sehonnan, másoktól függetlenül jött az ötlet, hogy gazdagítsam töltelékkel, aztán láttam, hogy nem én voltam az első és egyetlen, de annyi baj legyen.

Hozzávalók:
  • kenyér
  • szeletelt sonka
  • szeletelt sajt
  • burduf túró
  • szurokfű (oregánó)
  • tojás
  • tej
  • só és bors

 Elkészítés:
Ahogy láttam utólag, sokan a reszelt és megolvadt sajtot használják két szelet összeragasztására. Úgy is jó, de én egy vekniből vastagabb szeleteket vágtam, és a szeletek közepén zsebszerű bevágást készítettem, abba csúsztattam a tölteléket: egy ujjbegynyi burduf túrót, rá egy szelet sonkát, arra egy szelet trappista sajtot + szurokfűt (oregánót) szórtam bele. A tölteléknél lehet persze ennél jobban is kreatívkodni...
A megtöltött szeleteket a kevés tejjel felvert, sózott-borsozott tojásban megforgatjuk, majd olajban szép aranybarnára sütjük.
Jó étvágyat hozzá még melegen, de kihűlve is finom ám!