Gombás-császárszalonnás tortelloni tejszínes szószban

Eddigi tapasztalataim alapján a boltokban kapható tortelloni (a tortellini nagytestvére) töltelékének az íze nem igazán intenzív, viszont különböző extrákkal készített szósszal különlegesebb, mint egy sima makaróni (spagetti, penne, fusilli, stb.). Az alábbi recept alapján készült étel 4 személynek simán elég, esetünkben ez 2 személy 2 nap, másnap is finom. Melegítéskor szükség van még tejszínre vagy tejre, mert egy nap alatt a tészta magába szívja a nedvességet. Az egyik csomag tortelloni négy sajtos, a másik spenótos-ricottás töltelékű volt.

Hozzávalók:

• 500 g tortelloni (2 csomag);
• 200 g császárszalonna;
• 1 közepes fej lilahagyma;
• 200 g csiperkegomba;
• 1 kápia paprika;
• 1 kis csokor petrezselyem;
• 200 ml főzőtejszín;
• só;
• reszelt sajt az adagok tetejére;

Elkészítés:

A hagymát felezem, vékonyra szeletelem. A gombákat megmosom vagy meghámozom, és szintén szeletelem. A paprikát felezem, kicsumázom, julienre vágom. A petrezselyem vastagabb szárait levágom, a zöldebb részt felaprítom.

Odateszem a kb. két liter vizet főni, forráskor mehet bele a tortelloni és a só. A csomagoláson feltüntetett ideig főzöm, majd leszűröm.

A császárszalonnát, ha lehet, már vásárláskor felszeleteltetem, a bőrét lehúzom, a szeleteket tovább vágom kb. 2x2 cm-es négyzetekre, majd egy serpenyőben 3-4 percig pirítom. Ha a kiolvadt saját zsírja kevés a hagyma dinszteléséhez, olívaolajat adok még hozzá, és igen, most megy bele a lilahagyma is. 3 perc után hozzáadom a gombát, a paprikát és a petrezselyemzöldet. Mikor a paprika megédesedik, de még roppanós, hozzáadom a tejszínt, sózom (grill zöldségfűszerrel még finomabb), forrásig hevítem, majd a tortellonit is hozzáadom, egy percnyi kevergetés után elzárom a tüzet alatta. Tálaláskor reszelt füstölt sajtot szórok rá.

 

Jó étvágyat!

Kexalámi

Minden egyes alkalommal, amikor kekszszalámit készítek, a folyamat azzal kezdődik, hogy recepteket keresgélek, és kombinálok, mert van egy pár faksznim, hogy milyennek kell lennie a saját kekszszalámimnak. Ezek közül:

• margarint semmi pénzért nem tennék bele, vajat igen, de keveset;
• tej kell bele, nem víz;
• sok-sok kakaót neki, kevés cukrot;
• érződjön benne az alkohol;
• legyenek benne extrák: mazsola, dió, mogyoró, darabolt étcsoki, stb.

Hogy legközelebb időt spóroljak, leírom a számomra ideális keveréket.

Hozzávalók:

• 300 g háztartási keksz;
• 50 g vaj;
• 3 evőkanál (por)cukor;
• kb. 15 evőkanál tej;
• 3 evőkanál rum (vagy legtöbbször meggylikőr);
• 3 evőkanál kakaó;
• 1 marék mazsola;
• 1 marék darabolt dió+mogyoró+keserűcsoki;

Elkészítés:

A kekszet összetöröm (maréknyi adagonként egy tiszta konyharuha közepébe teszem, összefogom a sarkait, és az asztalhoz püfölöm, vagy kézzel morzsolom - stressz levezetésére sem utolsó:D), egy nagy tálba teszem a mazsolával és a többi darabolt finomsággal. A vajat egy lábasban megolvasztom, hozzáadom a kakaót, a porcukrot és a tejet, folyamatosan kevergetve forrásig hevítem. Leveszem a tűzről, hozzádom a rumot, majd a kekszre öntöm, és jól összedolgozom. A masszát két adagban, még melegen sütőpapírra vagy fóliára halmozom, henger formájúra nyomogatom, szorosan felcsavarom, a sarkait betűröm alá, és a hűtőbe teszem. Legideálisabb, ha egy éjszakát a hűtőben marad, hogy összeálljon, és hogy jól összeérjenek az ízek. Szigorúan "tesztelés" céljából ér már egy óra múltán is pár szeletet vágni, és kóstolgatni.

Jó étvágyat!

Póréhagyma-krémleves

Ez a hagymafajta mindig pór(é)ul jár a konyhánkban. Ezt a hülye szóviccet muszáj volt elsütnöm, bocsi. A póréhagyma-krémleves is csak úgy készül nálam, mint a többi krémleves, lássuk.

Hozzávalók:

• 2 nagyobb póréhagyma
• 2 cikk fokhagyma
• 2 közepes vagy 1 nagy krumpli
• tengeri só 3 színű borssal (vagánykodom na, kaptuk)
• tejföl vagy tejszín
• 1 ek. liszt, ha nem elég sűrű
• 2 ek. vaj + 1 csurrantás olívaolaj

Elkészítés:

A póréhagymát jó alaposan megmossuk (a levelek közé sokszor begyűl a por és sár, meg kell nézni, és ha ilyen, inkább szét kell szedni), vastag karikákra vágjuk. A fokhagymát aprózzuk, ez az első összetevő, amit a felforrósított vaj és olívaolajra dobunk, egyenesen a fazékba. Egy perc után jöhet a póréhagyma is, amit addig párolunk, amíg össze nem esik. Ezután hozzáadjuk a nagyobb kockákra darabolt krumplit, és felöntjük annyi hideg vízzel, amennyi ellepi. Só, esetleg egyéb fűszerek (én néha fehérborsot vagy szerecsendiót használok) hozzáadása után addig főzzük, amíg a krumpli megpuhul.

Levesszük a tűzről, és botmixerrel krémesre pürésítjük. Lassan kevergetve beleöntjük a tejfölt - ha nem kellőképpen sűrű a leves, akkor egy evőkanál liszttel csomómentesre eldolgozott tejfölt -, illetve annyi vizet vagy tejet, hogy a leves kedvünkre való állagú legyen. Sózzuk, borsozzuk. Mérsékelt lángra visszattesszük a tűzhelyre, éppen amíg egyet rottyan.

Apróra vágott, pirított sonkával tálaltam, levesgyöngyöt ettünk mellé. 

Jó étvágyat!

Mindent-bele-fasírt

Hosszú hétvége vasárnapja, a hűtőben nesze semmi, fogd meg jól. Vagy mégsem? Három evőkanálnyi krumplipüré befigyel egy doboz aljáról, mert tegnap azt az egy krumplit a hámozás végén mégsem kellett volna már odatenni (kb. mindig ez történik az adagoláskor). Burduf túró. Prosciutto. Tojás. Persze, lehetne megint sonkás-sajtos omlett vagy rántotta. Inkább mégse. Olívabogyó. Aszalt paradicsom. Egy nyamvadt sárgarépa a zöldséges fiók legalján. Hmmm... Mi lenne, ha mindent apróra darabolnék, a répát lereszelném, belekerülne villával összezúzva az a szegény krumplipüré is, a tojással összeállna masszává, ha túl lágy, mehetne bele mondjuk prézli. Meg fűszernek apróra vágott metélőfokhagyma, meg zúzott fokhagyma is vagy két cikk, aztán egy hintésnyi bazsalikom, meg kicsi só és bors. Kisebb gombócokat formáznék, meglapogatnám, majd olajban szép aranybarnára kisütném...

Szóval így készült az alábbi mindent-bele-fasírt, recept és egyéb előírások nélkül. Nemhogy ehető, hanem rendesen finom lett!

Ketchuppal vagy pikáns szósszal, kenyérrel vállalható villás reggelit készítettem, a fene se gondolta volna.

Jó étvágyat!

Vastag almás palacsinta

Szeretem a gyors recepteket. Szeretem az egyszerű és finom ételeket. Szeretem Jamie Olivert? Körülbelül...

Vékony palacsintát készítettem már sokszor, az sem nehéz, de olyan hosszadalmas kisütni. És akkor jött ez a video. Megihletett, hogy ha 4-5 éves gyerkőcöknek is ennyire simán összejön, akkor ejsze' én is megbirkózom az amerikai típusú, vastagabb palacsintával. Így lett ma palacsinta a reggebéd (reggeli+ebéd, villásreggeli). A receptet egy kicsikét megváltoztattam.

Hozzávalók:

• 1 fél bögre búzaliszt
• 1 fél bögre kukoricaliszt
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 bögre tej
• 1 egész tojás
• 2 kk. cukor
• 1 csipet fahéj
• 1 csipet só
• 1 hámozott, reszelt alma
• vaj a sütéshez

Elkészítés:

A kétféle lisztet a sütőporral összekeverjük. Ráöntjük a tejet, habverővel csomómentesre keverjük, majd a tojást, a cukrot, a sót, a fahéjat és a durvábbra reszelt almát is hozzáadjuk, jól elkeverjük. Serpenyőben vajat hevítünk, és merőkanállal adagolva lehetőleg kerek-ovális palacsintákat sütünk. 

Jamie mézes joghurttal tálalta, én szánát kevertem össze ribizli-málna lekvárral, s azzal öntöttem nyakon. Maga a palacsinta cukor nélkül is működik, akár több gyümölcsöt is megbír, hidegen is fogyasztható.

Jó étvágyat!