Póréhagyma-krémleves

Ez a hagymafajta mindig pór(é)ul jár a konyhánkban. Ezt a hülye szóviccet muszáj volt elsütnöm, bocsi. A póréhagyma-krémleves is csak úgy készül nálam, mint a többi krémleves, lássuk.

Hozzávalók:

• 2 nagyobb póréhagyma
• 2 cikk fokhagyma
• 2 közepes vagy 1 nagy krumpli
• tengeri só 3 színű borssal (vagánykodom na, kaptuk)
• tejföl vagy tejszín
• 1 ek. liszt, ha nem elég sűrű
• 2 ek. vaj + 1 csurrantás olívaolaj

Elkészítés:

A póréhagymát jó alaposan megmossuk (a levelek közé sokszor begyűl a por és sár, meg kell nézni, és ha ilyen, inkább szét kell szedni), vastag karikákra vágjuk. A fokhagymát aprózzuk, ez az első összetevő, amit a felforrósított vaj és olívaolajra dobunk, egyenesen a fazékba. Egy perc után jöhet a póréhagyma is, amit addig párolunk, amíg össze nem esik. Ezután hozzáadjuk a nagyobb kockákra darabolt krumplit, és felöntjük annyi hideg vízzel, amennyi ellepi. Só, esetleg egyéb fűszerek (én néha fehérborsot vagy szerecsendiót használok) hozzáadása után addig főzzük, amíg a krumpli megpuhul.

Levesszük a tűzről, és botmixerrel krémesre pürésítjük. Lassan kevergetve beleöntjük a tejfölt - ha nem kellőképpen sűrű a leves, akkor egy evőkanál liszttel csomómentesre eldolgozott tejfölt -, illetve annyi vizet vagy tejet, hogy a leves kedvünkre való állagú legyen. Sózzuk, borsozzuk. Mérsékelt lángra visszattesszük a tűzhelyre, éppen amíg egyet rottyan.

Apróra vágott, pirított sonkával tálaltam, levesgyöngyöt ettünk mellé. 

Jó étvágyat!

Mindent-bele-fasírt

Hosszú hétvége vasárnapja, a hűtőben nesze semmi, fogd meg jól. Vagy mégsem? Három evőkanálnyi krumplipüré befigyel egy doboz aljáról, mert tegnap azt az egy krumplit a hámozás végén mégsem kellett volna már odatenni (kb. mindig ez történik az adagoláskor). Burduf túró. Prosciutto. Tojás. Persze, lehetne megint sonkás-sajtos omlett vagy rántotta. Inkább mégse. Olívabogyó. Aszalt paradicsom. Egy nyamvadt sárgarépa a zöldséges fiók legalján. Hmmm... Mi lenne, ha mindent apróra darabolnék, a répát lereszelném, belekerülne villával összezúzva az a szegény krumplipüré is, a tojással összeállna masszává, ha túl lágy, mehetne bele mondjuk prézli. Meg fűszernek apróra vágott metélőfokhagyma, meg zúzott fokhagyma is vagy két cikk, aztán egy hintésnyi bazsalikom, meg kicsi só és bors. Kisebb gombócokat formáznék, meglapogatnám, majd olajban szép aranybarnára kisütném...

Szóval így készült az alábbi mindent-bele-fasírt, recept és egyéb előírások nélkül. Nemhogy ehető, hanem rendesen finom lett!

Ketchuppal vagy pikáns szósszal, kenyérrel vállalható villás reggelit készítettem, a fene se gondolta volna.

Jó étvágyat!

Vastag almás palacsinta

Szeretem a gyors recepteket. Szeretem az egyszerű és finom ételeket. Szeretem Jamie Olivert? Körülbelül...

Vékony palacsintát készítettem már sokszor, az sem nehéz, de olyan hosszadalmas kisütni. És akkor jött ez a video. Megihletett, hogy ha 4-5 éves gyerkőcöknek is ennyire simán összejön, akkor ejsze' én is megbirkózom az amerikai típusú, vastagabb palacsintával. Így lett ma palacsinta a reggebéd (reggeli+ebéd, villásreggeli). A receptet egy kicsikét megváltoztattam.

Hozzávalók:

• 1 fél bögre búzaliszt
• 1 fél bögre kukoricaliszt
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 bögre tej
• 1 egész tojás
• 2 kk. cukor
• 1 csipet fahéj
• 1 csipet só
• 1 hámozott, reszelt alma
• vaj a sütéshez

Elkészítés:

A kétféle lisztet a sütőporral összekeverjük. Ráöntjük a tejet, habverővel csomómentesre keverjük, majd a tojást, a cukrot, a sót, a fahéjat és a durvábbra reszelt almát is hozzáadjuk, jól elkeverjük. Serpenyőben vajat hevítünk, és merőkanállal adagolva lehetőleg kerek-ovális palacsintákat sütünk. 

Jamie mézes joghurttal tálalta, én szánát kevertem össze ribizli-málna lekvárral, s azzal öntöttem nyakon. Maga a palacsinta cukor nélkül is működik, akár több gyümölcsöt is megbír, hidegen is fogyasztható.

Jó étvágyat!

Töltött bundáskenyér

Pont most olvastam egy bejegyzést a megunhatatlan bundáskenyérről (aláhúzza pirossal, ha egybeírom, de szerintem annyira állandósult szókapcsolat, hogy csak azért is!). Drága édesanyám kakaós kávéval együtt szokta készíteni, lehet kicsit bizarr, de nekem az otthon-édes-otthont jelenti.

Azért jó a bundáskenyér, mert megmented vele a szikkadásra ítélt kenyeret. A töltött bundáskenyeret nem koppintottam sehonnan, másoktól függetlenül jött az ötlet, hogy gazdagítsam töltelékkel, aztán láttam, hogy nem én voltam az első és egyetlen, de annyi baj legyen.

Hozzávalók:

• kenyér
• szeletelt sonka
• szeletelt sajt
• burduf túró
• szurokfű (oregánó)
• tojás
• tej
• só és bors

 Elkészítés:

Ahogy láttam utólag, sokan a reszelt és megolvadt sajtot használják két szelet összeragasztására. Úgy is jó, de én egy vekniből vastagabb szeleteket vágtam, és a szeletek közepén zsebszerű bevágást készítettem, abba csúsztattam a tölteléket: egy ujjbegynyi burduf túrót, rá egy szelet sonkát, arra egy szelet trappista sajtot + szurokfűt (oregánót) szórtam bele. A tölteléknél lehet persze ennél jobban is kreatívkodni...

A megtöltött szeleteket a kevés tejjel felvert, sózott-borsozott tojásban megforgatjuk, majd olajban szép aranybarnára sütjük.

Jó étvágyat hozzá még melegen, de kihűlve is finom ám!

Sárgarépa-krémleves

Sárgarépa= Daucus carota sativus, erdélyi nevén murok. Állítólag fogyasztása összefüggésben áll a fütyülés tudományában való jártassággal. Édesanyám szülőfalujában úgy tartják, hogy a sok fütyülés hozzájárul a mellek növekedéséhez. Mindenki vonja le a következtetéseket belátása szerint.

Urban-rural legendáktól eltekintve a murok egészséges, sok karotint és egyéb vitamint tartalmaz, a Wikipedia a megmondója. Annak pedig én vagyok a megmondója, hogy a sárgarépa-krémleves finom és kiadós, például az alábbi receptet követve.

Hozzávalók:

• 400-500 g sárgarépa
• 1 szál fehérrépa
• 2 szem burgonya
• 1 kis fej hagyma
• 2 dl tejföl vagy tejszín
• 1 ek.olívaolaj
• 1 ek. vaj
• őrölt szerecsendió
• őrölt gyömbér
• őrölt fehérbors
• só
• ha van otthon elkészítve, akkor alaplé

Elkészítés:

A zöldségeket tisztítás után feldaraboljuk. Nem kell aprózni, mert miután megfőnek, úgyis pürésíteni fogjuk őket. Az olaj és vaj keverékét felforrósítjuk, majd hozzáadjuk a hagymát, üvegesre pároljuk. Ezután következik a sárga- és fehérrépa, egy percig tologatjuk az olajban, majd felöntjük annyi hideg vízzel, amennyi ellepi. Adjunk hozzá egy-egy jó csipet szerecsendiót és gyömbért. Forrástól kb. 5 perc után a krumplit is beletesszük, pótoljuk a vizet is. Olyan 15-20 perc múlva, mikor már a krumpli is puhára főtt, levesszük a tűzről, botmixerrel pürésítjük. Felöntjük a tejszínnel, alaplével vagy vízzel, csomómentesre keverjük, visszatesszük a tűzre, kevergetjük, amíg újra felforr. Sózzuk-borsozzuk-kóstolgatjuk, amíg az ízek saját észlelés szerinti harmóniába kerülnek.

Krémlevesekhez illő száraz bigyókkal (kruton, levesgyöngy) tálaljuk, és fogyasztjuk. 

Jó étvágyat!

Megjegyzés: Az olívaolajjal meglocsolt kenyeret most nem kockákra vágtam, mint a krutonhoz, hanem hasábokra, majd toasterben ezeket megpirítottam. Ha a kalóriákban tobzódás még így sem elég, akkor lehet a forró levesbe apró kockára vágott pl. füstölt sajtot tenni.